2014. augusztus 15., péntek

Rékavár - a mecseki erdő elfeledett romja

A Mecseknádasd és Óbánya közelében fekvő, a helyiek által Halász-pataknak vagy Rák -pataknak nevezett víz közelében épült a 70 m magas várhegyre Nádasd vára, amit a patak miatt Rák-várnak is hívnak. A Rékavár név modern kori elnevezés. A 205 méter hosszú, 36 méter széles várudvar 3 méter vastag kőfallal lett körülvéve, melyből helyenként ma is 1 méter magas szakaszok állnak. 




A vár egyik bejárata minden bizonnyal az egyik végén feltárt kör alaprajzú tornyon keresztül nyílt, de nem kizárt, hogy egy korábbi építési stádiumában máshol is volt kapu. A várudvart középen egy 10 méter széles és 1,5 méter mély árok választja el, melynek mentén épületek sorakoztak, a várfal mentén egy újabb kaputoronnyal, melynek 3 méteres bejáratát sikerült feltárni 1963-ban. A régészeti feltárás sok dologra enged következtetni. Például arra, hogy egyszintesek voltak az épületek és fazsindely fedésűek. Erre a régészeti rétegekben lerakódott égett fazsindely maradványok utalnak, amik alatt nem találtak további járószintekre utaló maradványokat.
Rékavár XV. század - elméleti rekonstrukció


A vár építésével kapcsolatban nincsenek ismereteink, egyesek szerint kelta vagy illír építésű, míg mások IX. századi frank várnak gondolják. A skóciai Szent Margit legenda is kapcsolatba lett hozva a várral, bár ezt kézzelfogható bizonyíték nem támasztja alá. A várak.hu leírásából idézve: "II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében ,,terra bissenorum de Nadasd", mint a nádasdi britek földjével határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Később a király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agathának házasságából született Szent Margit - Skócia királynője -, kinek szülőhelye feltehetően a nádasdi vár lehetett." Ez anzonban továbbra is csak bizonyíték nélküli feltételezés. A vár egyértelmű első említése 1296-ból való, a pécsi káptalan adta ki, és leírja benne, hogy a Kórógyi nemzetségből származó Clebus comes utódai ,,Zelic" (Zselíz) nevű peres birtokra vonatkozóan békés egyezséget kötöttek és ezen oklevélben ,,possessionis et castri Nadas"-t említik birtokukként.

Rékavár XV. század - elméleti rekonstrukció


Pusztulásáról szintúgy nem tudunk semmit, vagy tűzeset áldozatává vált, vagy a törökök gyújtották fel a mohácsi csatát követően. A rom köveit a környék lakói széthordták, és mára csak falcsonkok emlékeztetnek a hajdan ott állt várra. A régészeti kutatásnak eddig nem sikerült 13. század előtti, vagy 1526 utáni leletanyaggal előrukkolnia, ezért a vár építéséről és pusztulásáról egyelőre nem tudunk semmit.
Rékavár XV. század - elméleti rekonstrukció



A rekonstrukció ezen ismeretek alapján egyszerű volt, Szatanek József vázlatait vettem alapul. Az egyszerű kis vár nem sok lehetőséget ad rekonstrukciós változatokra, nagy valószínűséggel megközelítően hasonló lehetett a maga korában...


 


A rom köveit a környékbeliek széthordták házaik felépítéséhez. Az 1777.évi ,,Visita Canonica" csak rommaradványként említi, az 1810-es egyházi látogatáskor a romok mellett egy rondellaszerű épület romjait is megemlítik, a hozzá csatlakozó épületmaradványokkal - de erről ma nem sokat tudni, így én ezt az épületet kihagytam a rekonstrukciómból.

Forrás:
Papp László: Rékavár és l963 évi felderítő ásatása (Pécs l967) B 57.436